Tófürdő

Hévíz legnevezetesebb látnivalója a Hévízi tó, amely Európa legnagyobb, gyógyhatású természetes termáltava. Apartmanházunktól való távolsága kb. 300 méter.

A tó nagysága 4,6 hektár, kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, vize 72 órán belül teljesen kicserélődik.

A feltörő meleg víz 40°C körüli, a leghidegebb időben nagyjából 24°C meleg, míg a nyári hónapokban eléri a 38°C-t.

A tavat körülölelő 33,9 hektáros erdő véd a széltől, a szüntelenül párolgó víz tisztítja a levegőt, így a fürdőzők számára por- és allergénszegény környezetben való pihenést tesz lehetővé. A kívánt gyógyhatás elérése érdekében a vízben alkalmanként maximum 20-30 percet ajánlott fürdeni, majd legalább fél órás pihenés javasolt.

A tó egész évben várja a pihenni, gyógyulni vágyókat és belépőjegy megvásárlásával vehető igénybe.

ÁRPÁD-KORI TEMPLOM

A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták.

Forrás: Hévíz.hu

JÉZUS SZÍVE TEMPLOM

A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. a harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis és nagy harang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére öntötték 1905-ben. A nagyharangot pedig hősi halottaik emlékére öntette az Egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe.

A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én.

Forrás: Hévíz.hu

REFORMÁTUS EVANGÉLIKUS TEMPLOM

A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására.

Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt.

A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére.

A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel.
A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak.

A templomban tartanak magyar és német nyelvű istentiszteleteket egyaránt.

Forrás: Hévíz.hu

RÓMAI KORI ROMKERT

Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak.
A ház az I. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a IV. században is használták.

Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták

Forrás: Hévíz.hu

SZENTLÉLEK RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A legmodernebb és legismertebb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő, akár 1000 fő befogadására is alkalmas templom, Bocskai János tervei alapján készült, és 1999. szeptember 9-én szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek.
A hét (5 középső és 1-1 szélső) ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi, míg az épületen több helyen is feltűnik a Szentlelket jelképező galamb motívum. Egyrészt a templom alaprajzában, a bejárat előtti padlózat rajzolatában, a belső fa motívumokban és a főoltár feletti üvegablak festésén is.

A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt gyakran ad helyet orgonahangversenyeknek. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus szobor és a jobb oldalon álló koronát viselő Magyarok Nagyasszonya szobor is Marton László munkája. A falakat tűzzománc képek díszítik.
A legmagasabb toronyban statikai okok miatt nem helyeztek el harangot, de a balra és jobbra lévő tornyokban 2-2 harang kapott helyet. 2 régi hévízi templomból került ide, míg a másik kettő hévízi családok adománya volt.
A templomot egyébként leginkább csak „Kék Templom” néven említik a helyiek és a vendégek is.

Forrás: Hévíz.hu

További látnivalók

• Véderdő park
• dr. Schulhof Vilmos sétány
• Hévízi Muzeális Gyûjtemény
• Egregyi templom és szőlőhegy